Iskolaérettség
Milyen szempontokat kell figyelembe venni az iskolakezdéshez?
A bidista.com oldala alapján megnéztem milyen szempontok lehetnek fontosak egy iskolát kezdő gyermek számára. Természetesen ez nem szentírás. Véleményem szerint az első és legfontosabb, hogy a gyermek akarjon iskolába menni. A megfelelő motivációval rendelkezve sikeresen kezdődhet az év. De lássuk szépen sorban szinte az összes pontot.
1. Eléri-e gyermekem a 120-130 centiméteres magasságot és a 20-22 kilót?
Ez azért fontos, mert a kisebb termetű gyermekek gyakran fáradékonyabbak is." Az iskola falain belül egészen más megterhelés éri majd őket. Bár az iskolák igyekeznek a beszoktatás ideje alatt játékosabban, több mozgással egybekötött órákat tartani, azért igen gyakran kell végigülniük a 45perces órákat. Akik aprócskábbak, ne lepődjenek meg, ha délután kis pihenőre lesz szükségük.
2. Elindult-e a fogváltás?
"Ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülő- és állóképességgel van szoros összefüggésben." Természetesen ismerek sok gyermeket, akiknek 2.osztályban indult el a fogváltásuk és szuper eredménnyel végezték el az első osztályt.
3. Tud-e gyermek önállóan cipőt kötni?
Ennek hiánya a gyengébb kézügyességre és téri tájékozódásra utalhat. Olvashatjuk az oldalon, de mint jelenleg is 2.osztályos osztályfőnök bátran állítom, hogy a cipőkötés nem kizáró ok az iskolából. Manapság a tépőzáras, cipzáras cipők divatosak és nagyon praktikusak is. A tanítónak nem lesz ideje cipőt kötögetni. Mert azért valljuk be, azokat a fűzőket jó erősen meg kell húzni a végén, hogy tartósan ott maradjanak a helyükön és még figyelni kell arra is, hogy ne legyen belőlük Gordiuszi csomó. Azonban azt meg kell jegyeznem, hogy a kézügyességre és téri tájékozódásra valóban nagy hangsúlyt kell fektetni.
4. Jó-e gyermekem ceruzafogása?
"Az ehhez szükséges izmokat a csontosodási folyamat kezdete előtt, sok gyurmázással lehet erősíteni." De nagyon jó fejlesztő játék a legó is. Első osztályban nálam nagyon szerették a gyerekek, amikor csipeszes játékokat játszottunk, amivel apróbb dolgokat kellett egyik tálból a másikba áthelyezni. Sajnos a helyes ceruzafogásra sok idő nem adódik a tanítási órákon. Szerencsére vannak már speciális ceruzák, melyek vastagabbak (ettől függetlenül szépen, vékonyan lehet velük írni), illetve formájuknál fogva "rákényszerítik" a gyerekeket a helyes fogásra. Ha valaki jobban szereti ceruzára tehető apró kis műanyag íráskönnyítőket is lehet papírboltokban kapni. Ezek célja is a helyes ceruzafogás. Amíg be nem rögzül a fogás ajánlott megvásárolni ezeket a tárgyakat, vagy speciális ceruzákat.
Mivel a gyerekek sokat színeznek, ezért elengedhetetlen, hogy a megfelelő ceruzafogás kialakuljon és NE megmarkolva fogja a ceruzákat.
5. Összerendezett-e gyermekem elemi mozgása?
"A kúszás, mászás, lábujjon- sarkon-talpélen való járás, a szökdelés
pontos kivitelezése elengedhetetlen az írás- és olvasástanuláshoz." Én néha a játékos kölyökmacskákat látom bennük :). Azonban nagy hangsúlyt fektetek mind a mai napig a mozgásra. Főleg a keresztirányú mozgásokkal serkentem az agyi működéseket. Ehhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyen saját testével és a tér-irányokkal is.
6. Jó a gyermekem egyensúlyérzéke?
"Ez a fejlett idegrendszerre utal, melynek hiánya figyelem- és
magatartászavart okoz. Gyakoroljuk a vonalon járást, a járdaszegélyen
járást, a pincérkedést tálcával." Az egyensúlyérzék valóban fontos. DE! A tapasztalataim nem azt mutatták, hogy akinek rossz az egyensúlyérzéke, az már egyből figyelem-és magatartászavaros.
7. Fejlett a vállöv, a könyök és a csukló finommozgása?
"Ez a szépírás alapja, mely talicskázással, kobrázással, függeszkedéssel, később fűzéssel és ujjtornával fejleszthető."A ceruzafogásról esett már szó. Én azt látom és tapasztalom, hogy nagyon hanyag módon ülnek a tanulók. Sok esetben kifordulva, könyökük a levegőben lóg, vagy éppen hintázva stb. A finommotorika fejlesztéséről és a helyes tartásról egy külön bejegyzést szánok a későbbiekben majd.
8. Tudja-e szinkronban és egymástól függetlenül irányítani végtagjait?
"Ez az azonos majd ellentétes kéz-láb emeléssel, masírozással, ellentétes
térdráütéssel, indiánjárással, láb köröz - kéz tapsol gyakorlatokkal
fejleszthető." Nos ennél a pontnál már, ha mindent szigorúan veszek, alig lenne osztálylétszámom :) .
Nagyon nagy erőfeszítés számomra, hogy egyesével megtanítsam őket ezekre a műveletekre. Valójában oda vezetem vissza, hogy sajnos sok esetben alapvető probléma a bal és jobb oldal megkülönböztetése.
9. Meg tudja-e nevezni testrészeit?
"Mivel a legbiztosabb pont a saját testünk, ezért ha ez bizonytalan minden azzá válik." Nagyon sajnálom, hogy az új NAT elvette a környezetismeretet, melynek első osztályban a test, évszakok, közvetlen környezetünk témák tudatosítása volt a feladata. Ennek hiányában "bele kell csempészni" más órákba. Ének órán szerencsére sok mondókát és éneket lehet előhívni, melyek segítségünkre lehetnek.
10. Kialakult dominanciákkal rendelkezik-e?
"Vagyis például mindig ugyan azt a kezét használja-e rajzolás vagy evés közben?"
11. Koordinált-e a szemmozgása?
"Nehezítő tényező a sok tv és számítógép használat. Szemtorna lehet a fej
elmozdulása nélkül: szemmozgatás jobbra, balra, le, föl, rézsútosan." Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy a mai tanítási órák elengedhetetlen része az IKT eszközök használata, ezért ne keseredjünk el és ne ostorozzuk magunkat. Viszont figyeljünk oda, hogy a számítógép vagy táblagéphasználatnak azért legyen egy kis fejlesztő hatása is. Ha másnem logikai jellegű appok használatát helyezzük előtérbe. A szemtornát azért ne hanyagoljuk el. Játékosan pár perc alatt bármikor, bárhol alkalmazhatjuk.
12. El tudja-e különíteni a jobb és bal irányokat, illetve helyesen használja-e a névutókat (alatt, fölött, mögött, stb.) ?
"Képes-e adott mozdulatokat, illetve alakokat térben (például építés) és síkban (például rajz) leutánozni?" Az egyik legfontosabb ponthoz értünk. Mivel a matematika, olvasás, írás alapjai a fent említett fogalmak. Ezen a téren nagyon nagy hiányosságokat látok és tapasztalok. A tankönyvek alap dolognak tekintik a tér-irány megfelelő használatát és az első pár hétben nagy hangsúlyt fektetnek rá. Ezért ha ezt tudatosan gyakoroljuk a gyermekkel már meg is könnyíthetjük a kezdeti napokat, heteket.
14. Képes-e mozgássorozatok elvégzésére (például taps-lépés-gugolás, gyöngyfűzés), illetve rajzminták követésére?
A szerialitás, azaz sorrendiség szintén megtalálható az első időszak meghatározó feladatai között. Egy kis figyelem, koncentráció szükséges hozzá. Remek időkitöltő játék lehet szülő gyermek között, akár szerepcserével is. A gyermek mondja, hogy mit, mi után csináljunk (lépés, taps, lépés), mi pedig elvégezzük a feladatot, ezután jöhet a csere. Egyre jobban lehet bonyolítani, de szerencsére a gyerekek fantáziája nagyon kreatív.
15. Felismeri-e az azonos alakokat, színeket, nagyságokat, mennyiségeket? Például különböző színű és nagyságú kockák válogatása.
16. Az azonosságon túl felismeri-e a különbözőségeket?
Már maga a fogalom is nagyon fontos. Azonos illetve különböző. Sok esetben csak annyi választ kapok, hogy "mert nem egyforma".
17. Különböző hangokat meg tudja-e különböztetni egymástól? Például azonos hangzású szavakat: kéz-kész, mind-mint.
A szeptemberi, októberi hónapokban a tanulókat felmérik, melyben ez az egyik feladatuk, hogy "kihallják"-e a szavakat, illetve, hogy el tudják-e helyezni a megfelelő szövegkörnyezetben az említett szavakat.
18. Felismeri-e a rész-egész viszonyát? Például kis részleteket megkeresni az egészen belül.
19. Megy-e a szétszedés és újra összerakás gyakorlata?
A finommotorikát és a megfigyelést, koncentrációt alapul véve igen fontos, hogy a szétszedés és újra összerakás gyakorlata megfelelő legyen. AZONBAN! Az iskolákban nem feltétel semmilyen szinten ezt a kérdéskört.
20. Képes-e az egyik érzékszerv-csatornán nyert információt másik csatornára átfordítani? Például mesét lerajzolni.
A gyerekek sok mesével, történettel fognak találkozni, megismerkedni. Amíg nem tudnak írni bizony nagy szükség lesz a rajzolásra.
21. Képes-e magát árnyaltan kifejezni? Van-e türelme másokat meghallgatni? Tud-e kérdezni? Ezeket a sok mesehallgatás, verstanulás és beszélgetés fejleszti.
Javaslom a mindennapi mesét, mert nagyon sokat tud segíteni a szókincsfejlődésben és a kifejezőképességben. Sajnos a fent leírt kérdésekre a tapasztalataim azok, hogy nem képesek a gyermekek egymást, vagy tanítójukat megvárni. Egyből ami az eszükbe jut, már mondják is. A türelmet nagyon nagy mértékben kell tanítani, hiszen egy 24-29 fős osztályban nem juthat csak a mi gyermekünkre a válaszadás joga állandóan. Sok esetben a kérdések megfogalmazása is bajos. Többször fordult elő, hogy inkább azt mondta a gyermek, hogy "jaj....elfelejtettem", mert többszöri nekifutásra sem tudta elmondani amit szeretett volna.
22. Be tud-e fejezni önállóan egy elkezdett történetet?
Ez egy szuper kis játék lehet a családban. Elkezdünk egy történetet és mindenki egy kis résszel többet mond. Az együttmkűdést is segíti, a türelmet is és nagyon mókás játék.
23. El tudja-e helyezni magát időben és társadalmi környezetében? Ismeri-e az évszakokat, napszakokat, napok változását?
Szintén a környezetismeret hiányát tudom említeni. Sajnos ezekre a témákra véleményem szerint nagyon kevés ideje marad a tanítóknak.
24. Tud-e szabályok szerint viselkedni a mindennapi életben és a játékban egyaránt?
A szabálytartás és az együttműködés képessége nagyon-nagyon fontos az iskolai életben. Főleg, amióta a vírushelyzet belépett az életünkbe. Nagyon sok új szabály van, ami megnehezíti a mindennapjainkat, azonban a védelem érdekében szükségszerű. Szóval igen, nagyon fontos a szabálytudat.
25. Tűri-e a kudarcot?
Sajnos nem sikerülhet minden elsőre. DE! Ha van a gyermekben akarat és kitartás, akkor nem lesz gond! Szerencsére egyre több tanító alkalmazza a pozitív pedagógia módszerét, ami a gyermekek előnyére válik. Ettől függetlenül érheti a gyermeket kudarc, mert pl. lassabban dolgozik, nem úgy sikerülnek a vonalak, hamarabb elfárad stb. Igyekezzünk minden nap motiválni, hogy minden nappal egyre ügyesebb és ügyesebb lesz. Csak ne adja fel!
26. Bizalommal fordul-e a felnőttek felé? Elfogadja-e őket?
A tanító néni lesz a "2. anya". Kell, hogy meg tudjon bízni benne és kialakuljon a bizalom. Sokszor kis apróságokon múlnak dolgok. A szimpátia és a bizalom elengedhetetlen.
27. Játszik-e a közösségben?
Az együttműködésről már volt szó. Vannak gyerekek, akik nehezebben oldódnak fel, és nehezebben játszanak együtt közösségben. Véleményem szerint a tanító sok trükköt be fog vetni, hogy senki ne maradjon ki a közösségi életből.